Itthon évente hat-nyolc jármű-formatervező végez. Van, aki marad, más külföldön találja meg a boldogulását. De vajon mitől lesz valaki jó formatervező? Merre halad a szakma? Minderről Scherer Józseffel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem jármű-formatervező szakirány felelősével beszélgettünk.
– Mióta lehet Magyarországon jármű-formatervezést tanulni?
– Amióta a formatervezés oktatása megindult itthon, nagyjából az ötvenes években, azóta mindig voltak olyanok, akiket a jármű-formatervezés érdekelt. Általános formatervezést több helyen is tanítanak az országban. Mi a régi rendszerű oktatásban csak szakcsoport voltunk, ám idén szeptemberben már mesterképzést is indítunk az egyetemen. A diákok három év formatervezési tanulmányok után csak nálunk szakosodhatnak majd, és tanulhatnak kifejezetten jármű-formatervezést negyed-ötödéven.
– Mi kell ahhoz, hogy valaki jó jármű-formatervező legyen?
– Abból válhat jó formatervező, akit érdekelnek a műszaki dolgok, jó térlátása van, jól tud rajzolni, tehát az ötleteit rögtön formába tudja önteni. Feltétlenül érdeklődő, kreatív embernek kell lennie. Az individuális, művészi hajlamokat itt nem lehet kiélni. A formatervező egy csapat része, egy gyárban szigorú hierarchia van. Ez nem egy olyan önmegvalósító, önkiteljesítő pálya, mint a festőé vagy a szobrászé.
– Milyen elhelyezkedési esélyei vannak egy jármű-formatervezőnek?
– Hat éve foglalkozom ezzel a csoporttal, ezalatt öten külföldre mentek, az itthoniak közül három diákról tudok, aki ezen a területen dolgozik. Az biztos, hogy aki a legprofibb szinten akar bekapcsolódni, annak külföldön kell dolgoznia pár évet.
– A külföldi tapasztalat megszerzésében az egyetem is segít, ha jól tudom.
– Igen, jelenleg is van kint egy diákunk gyakorlaton a Mercedesnél, de minden félévben fogadnak egy vagy két gyakornokot. Nagyon jó az együttműködés az autógyár és az egyetem között.
– A formatervezés csak esztétika? Mi múlik még a formatervezőn?
– Ergonómia is. Nagyon fontos a használhatóság. Az esztétika csak egy a többi szempont közül a tervezés során. Az más kérdés persze, hogy a formatervező az a személy a csapatból, akinek ezt a szempontot képviselnie kell.
– Milyen változások mennek végbe ma a trendekben?
– A japánok, akik negyven évig javarészt másoltak, most elkezdenek diktálni. Az amerikaiakra nagy hatással van az európai stílus és kisebb kocsikat kezdtek csinálni. Ugyanakkor meg az egész piac nemzetközi, a tervezőcsoportok is azok. Feltűnő, hogy szinte minden gyárnak van már új technológiával működő autója.
– Hogyan befolyásolja a formákat az új technológia?
– Van, ami drámaian fogja, mert van, ami olyan kicsi lesz, hogy elfér a padló alatt, nem kell majd mondjuk motorháztető vagy nem kell benzintartály.
– Van ezeknek az autóknak létjogosultsága?
– A hybrid ma még luxuskategória, egyelőre a gazdagok játékszere. Nem tudom, hogy alakul majd a piac, talán a gazdaságosság fogja eldönteni. Annak idején az első Porsche is elektromos autó volt. Az első tíz-tizenöt évben az elektromos és a benzines autó fej-fej mellett haladt, végül a benzines nyert, mert olcsóbb volt. Az biztos, hogy a környezetvédelem egy fontos szempont, ami szinte minden projektünknél előtérbe kerül.
Napló, 2010
